Címlap Városunkról
Tartalomjegyzék
Történeti áttekintés
2.oldal
Civitas Fortissima
Palócország fővárosa
Minden oldal
Városháza Balassagyarmat - történet  

Balassa Pál érdeme, hogy egy utcányi porosz iparos letelepülését is sikerült elérnie. A század folyamán az iparosok és kereskedők aránya jelentősen megnőtt az úrbéres, földműveléssel foglalkozó parasztgazdák rovására. A templomot építő görög kereskedők (ortodox szerbek) terménykereskedelemmel foglalkoztak, helyüket a 19. század közepére átvették a zsidók, akik között jelentős volt az iparosok száma is.

Egy vallásában és etnikumában – magyarok, római katolikusok, evangélikusok, zsidók, reformátusok, szlovákok, szerbek stb. – is színes település jött létre. Bácskai Vera adatai szerint 1828-ban Gyarmat az ország piacközpontjai között tiszta körzetének népességszámát tekintve a 19. helyen állt, a piacközpontok összesített rangsorában pedig a harmincadik helyen – a fejlett központok között. Érdekesen alakult egy másik központi szerepkör a közigazgatási sorsa: még Mária Terézia rendelte el, hogy a megyék székházat építsenek.

Thumbnail imageErre a célra Balassagyarmat alkalmasnak látszott, de a Balassák viszálykodása és az itt tartózkodó katonaság miatt a megyegyűlés félt idehelyezni székhelyét – így épült meg az első megyeháza a közeli Szügyben, ahol ennek köszönhető a számos ma is látható nemesi kúria. 1795-ben helyezték át a székhelyet Gyarmatra, 1835-re elkészült a Vármegyeháza impozáns klasszicista stílusú épülete, háta mögött – ahogy akkoriban országszerte szokás volt – 1845-ben elkészült az Európában egyedülálló, amerikai mintára megépített centrális börtönépület. A 19. század végétől az első világháborúig tartó időszak a nagy építkezések (kórház, bíróság, pénzügyi palota, tisztviselőtelep stb.) kora volt, ekkor alakult ki a mai város szerkezete. Gyorsan növekvő lakosságú megyeszékhely igazgatási, kereskedelmi és pénzügyi központja lett a megyének.