Címlap Palóc Búcsú
clip_image004 clip_image010 clip_image012 clip_image002 clip_image016

Palóc búcsú és Népművészeti Fesztivál


 

Részletes program - 2013.

Az évente egy alkalommal, július második felében, az Ipoly mentén meg-rendezésre kerülő „Palóc búcsú” az elmúlt másfél évtizedben az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléjévé, folklór eseményévé nőtte ki magát, melyről a magyar országos médiák is évről-évre rendszeresen beszámolnak.

(MTV 1, MTV 2, ATV, DUNA TV, Hír TV, RTL Klub évről-évre egyaránt hosszabb rövidebb tudósítást készítettek és adtak közre pl. esti híradókban ill. fő műsoridőben a „Palóc búcsú” eseményéről. Megj.: A DUNA TV külön, önálló összeállítást is készített és több alkalommal sugárzott róla. A „Mária Rádió” 2009-ben a „Szent Anna palóc miséjét” egyenes adásban közvetítette.)

A sokezres, - mindenekelőtt az észak-magyarországi és dél-szlovákiai palóc - népi hagyományokat őrző, tömegeket vonzó rendezvény megtartására minden esztendőben, így 2009-ben is július végén, a népi folklór Szent Anna kultuszához kötődően kerül sor. Ennek az eseménynek az egyik legfőbb erénye és sajátossága, hogy az Észak-Magyarországon és Dél-Szlovákiában mai napig megmaradt és élő helyi népviselet jelentős seregszemléje. A rendezvény másik sajátos vonása, hogy az Ipoly folyón, a szlovák-magyar országhatáron átnyúló, valaha szerves egységet képező, sajátos nyelvjárású, ún. palócság ezen az ünnepen tradicionális népi hagyományait újra együttesen átéli, erősítve ezzel saját „palóc identitástudatát”, valamint a határon átnyúló magyarság-tudatot.

A „Palóc búcsú” megrendezésének - többek között egyik - hozadéka az 1960-as évek „kivetkőzése” után eltűnt viseletek újjáéledése, a falvak egykori viseleteinek tömeges újravarratása, fiatalok százainak újbóli „ünnepi visszaöltözködése” a XXI. század elejének egyik apró helyi csodája.


A rendezvény programjának hagyományos fő elemei

Délelőtt a népi zarándoklat, a népi vallásosság, a néphit áll a palóc vidék legnagyobb népi folklór eseményének a középpontjában. Ekkor Balassagyarmaton, „Palócország fővárosában” (idézet Mikszáth Kálmántól) a hagyományoknak megfelelően színes népviseletes búcsúsok délelőtt 1/2 és 3/4 10 óra között gyülekeznek a főutcai római katolikus Főplébániatemplom előtt, ill. a plébánia udvarán.

Tíz órakor a népviseletes vallásos tömeg - falvankénti rendben - elindul a Palóc liget természetvédelmi területén álló Palóc Múzeum mögötti skanzen udvarán ta-
lálható kápolnához, ahol a helyi katolikus pap mond imát a zarándok hívekkel közösen. Ezt követően a Palóc liget Szabadtéri Színpadán országos jelentőségű egyházi személyiségek közül minden évben egy tart rendhagyó, szabadtéri misét. (Volt esztendő, amikor a pápai nuncius, máskor az esztergomi érsek, vagy éppen
az erdélyi -, vagy pedig a felvidéki magyarság katolikus főpapja, vezette a szertartást ill. mondott szentbeszédet.)

A „Szent Anna palóc miséjén” - többek között - tíz település 100 népviseletes asszonyából álló kórus, a rimóci Rezesbanda, valamint „a népművészet mes- terei” működnek közre, amely egyedülálló jelleget kölcsönöz ennek a sajátos vallási eseménynek.
A Palócbúcsú délutáni, világi részében határon inneni és túli népdal és néptánc együttesek, hagyományőrző játékokat előadó csoportok, mesemondók stb. lépnek föl, majd hagyományos módon, egy sajátos verseny keretében megválasztásra kerülnek „Palócország viseletes szépei” leány ill. menyecske, valamint családi ill. csoportos kategóriában. A palóc kézművesek, népi iparművészek termékeinek bemutatója és vására is az egész napos rendezvény szerves részét képezi.


clip_image006 clip_image008 clip_image018 clip_image020

A rendezvény fő támogatói:
Balassagyarmat Város Önkormányzata
OTP Bank Nyrt.